Figyelemmel arra, hogy az Egyesült Nemzetek ismételten kinyilvánították azt a szándékukat, hogy a háborús bűnösöket bíróság elé állítják;

figyelemmel továbbá arra, hogy a megszállt Európában elkövetett német kegyetlenkedésekről szóló 1943. évi október 30-i Moszkvai Nyilatkozat értelmében azokat a német tiszteket és katonákat, valamint náci párttagokat, akik a fent említett kegyetlenkedésekért és bűntettekért felelősek vagy azokban beleegyezően részt vettek, visszaküldik azokba az országokba, amelyekben förtelmes cselekményeiket elkövették, avégből, hogy a felszabadított országok és az ott megalakuló szabad kormányok törvényei szerint ítélkezhessenek felettük és büntethessék meg őket;

figyelemmel továbbá arra, hogy a fenti Nyilatkozat semmiképpen sem érinti azoknak a főbűnösöknek az esetét, akiknek bűncselekményei nincsenek földrajzilag helyhez kötve és akiket a szövetséges országok kormányainak közös határozata alapján fognak megbüntetni,

a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság kormánya, az Amerikai Egyesült Államok kormánya és a Francia Köztársaság ideiglenes kormánya (az alábbiakban: aláíró Hatalmak), az Egyesült Nemzetek valamennyi tagállama nevében eljárva, kellő meghatalmazással ellátott képviselőik útján az alábbi egyezményt kötötték:

1. cikk. A Németországi Ellenőrző Tanáccsal történő tanácskozás után Nemzetközi Katonai Törvényszéket létesítenek azoknak a háborús bűnösöknek bíróság elé állítása céljából, akiknek bűncselekményei nincsenek földrajzilag helyhez kötve, tekintet nélkül arra, hogy saját személyükben vagy mint szervezetek, illetve csoportok tagjait helyezik-e őket vád alá vagy pedig mindkét minőségükben.

2. cikk. A Nemzetközi Katonai Törvényszék szervezetét, hatáskörét és feladatait a jelen Egyezményhez csatolt Szabályzat határozza meg, amely az Egyezmény szerves részét képezi.

3. cikk. Az aláíró Hatalmak mindegyike megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a vádak kivizsgálása és a bírósági eljárás lefolytatása céljából kiszolgáltassa az általa fogva tartott háborús főbűnösöket, akiket a Nemzetközi Katonai Törvényszék elé fognak állítani. Az aláíró Hatalmak mindent megtesznek annak érdekében is, hogy felkutassák azokat a háborús főbűnösöket is - az ellenük emelt vádak kivizsgálása és a Nemzetközi Katonai Törvényszék elé állításuk céljából -, akik nem az aláíró Hatalmak valamelyikének területén tartózkodnak.

4. cikk. A jelen Egyezmény semmiképpen sem érinti a Moszkvai Nyilatkozatban foglalt ama rendelkezéseket, amelyek szerint a háborús bűnösöket visszaküldik azokba az országokba, amelyekben bűntetteiket elkövették.

5. cikk. Az Egyesült Nemzetek bármely tagállamának kormánya jogosult csatlakozni a jelen Egyezményhez oly módon, hogy ezt a szándékát diplomáciai úton közli az Egyesült Királyság kormányával, amely a csatlakozásról esetenként értesíti az Egyezményt aláíró és az ahhoz csatlakozott kormányokat.

6. cikk. A jelen Egyezmény semmiképpen sem érinti bármely nemzeti vagy megszállási bíróság illetékességét vagy hatáskörét, amelyet a szövetséges Hatalmak valamelyikének területén vagy Németországban létesítettek vagy létesíteni fognak háborús bűnösök bíróság elé állítása céljából.

7. cikk. A jelen Egyezmény az aláírás napján lép életbe egyévi időtartamra, és azután is érvényben marad, azzal, hogy az aláíró Hatalmak bármelyikének joga van az Egyezményt diplomáciai úton egyhavi felmondással hatályon kívül helyezni. Az Egyezmény hatályon kívül helyezése nem érinti azokat a bírósági eljárásokat vagy határozatokat, amelyek az Egyezmény értelmében már korábban megindultak, illetve létrejöttek.

Fentiek hiteléül a meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták.

Kelt Londonban, 1945. évi augusztus 8. napján, orosz, angol és francia nyelven, négy példányban, amelyeknek mindegyike egyformán hiteles.