Az Állambiztonsági Hivatal (Комитет Государственной Безопасности; КГБ; Komityet Goszudarsztvennoj Bezopasztnosztyi), rövidítve KGB a kommunista Szovjetunió által létrehozott titkosszolgálat. A Szovjetunió állami struktúrájának legnagyobb hatalmú képződménye volt.

Története tkp. 1917-ben kezdődik, amikor Féliksz Edmundovics Dzerzsinszkij vezetésével létrejött az Összoroszországi Különleges Bizottság (elterjedt nevén „Cseka”). 1922-ben ebből alakult ki a GPU (Állami Politikai Igazgatóság), majd az OGPU. 1934-ben ezt az NKVD-nek, a Belügyi Népbiztosságnak rendelték alá. 1941-ben az NKVD-t kettéválasztották. Az egyik szervezet lett a KGB. 1946-ban a belügyminisztérium alá vonták. 1954-ben közvetlenül a Minisztertanács alá került. 1991-ben Gorbacsov, később Borisz Jelcin átszerveztette. Ezen a néven 1993-ban szűnt meg.

Felépítése [szerkesztés]

• A KGB volt a Szovjetunió nemzeti hírszerzési és biztonsági hivatala, valamint az állami szintű biztonsági hivatalok közvetlen irányítója. Oroszország volt a Szovjetunió legfőbb tagköztársasága, és a KGB egyben Oroszország állami szintű biztonsági hivatala is volt. A Szovjet Kommunista Párt irányította és felügyelte a KGB tevékenységét.

• A rangidős vezérkar tagja az elnök, egy-két fő elnökhelyettes, és négy-hat elnökhelyettes.

• A KGB igazgatóságokra tagolódott. Például:
  • Az Első Főigazgatóság (külföldi műveletek) – a külföldi műveletekért és a hírszerzésért felelős.
  • A Második Főigazgatóság – a belföldön tartózkodó polgárok és külföldiek politikai irányításáért felelős.
  • A Harmadik Főigazgatóság (Fegyveres erők) – a katonai kémelhárítás és a szovjet fegyveres erők politikati felügyeletének irányítója.
  • Az Ötödik Főigazgatóság – a belső biztonságért felelős; harcol a politikai véleménykülönbség visszaszorításáért; később átvállalta a Második Főigazgatóság feladatait, úgy mint a vallási különbségek kezelését, a művészek és a média megfigyelését (cenzorálás).
  • A Hetedik Igazgatóság (Megfigyelés) – szovjet és külföldi állampolgárok tevékenységének megfigyelését, követését végezte megfelelő berendezésekkel.
  • A Nyolcadik Főigazgatóság – a kommunikációért, a külföldi eredetű kommunikáció ellenőrzéséért és a KGB egységek által használt rejtjelrendszerekért, a KGB külföldi állomásaival való kapcsolattartásért, valamint a hírközlési technika fejlesztéséért felelős.
  • A Kilencedik Igazgatóság (Őrség) – 40 000 fős egyenruhás őr-hadsereg, amely testőrként szolgált az SZKP legfőbb vezetői és családtagjaik részére, őrízte a legfőbb szovjet kormány-létesítményeket (beleértve a nukleáris fegyver lerakatokat). Fenntartotta és működtette a moszkvai VIP metró-rendszert, a magas rangú kormányzati- és párt-tisztviselők részére fenntartott biztonságos kormányzati telefonhálózatot. Boris Jelcin elnök alatt változott a Szövetségi Védelmi Szolgálat-ra (FPS).
  • A Tizenhatodik Főigazgatóság (Állami Távközlés) – főosztályból vált Főigazgatósággá, a SZU kormányzati telefon és távíró hálózatát működtette.
  • A Határőr-főigazgatóság – 245 000 főt számláló határbiztonsági erő, amely a Szovjetunió határain jelentkező csempészet és illegális mozgások ellen harcolt, szárazföldi, légi és vízi erőkkel.