| A Central Intelligence Agency (avagy CIA) az Amerikai Egyesült Államok szövetségi hírszerzési ügynöksége. Az 1947-ben alapított ügynökség feladata a külföldi országok kormányairól szóló hírszerzés illetve a világ összes országának vállalatairól és állampolgárairól szóló információk beszerzése és elemzése az amerikai kormány számára. Az ügynökségnek nincsen joga az Egyesült Államok területén bevetéseket végrehajtani. A CIA központja Virginia állam Langley városa mellett található. 
 
 
 Történelmi áttekintés [szerkesztés]Az ügynökség a második világháborús hírszerzési szervezet, az Office of Strategic Services egyenesági leszármazottja. Az OSS-t 1945 októberében számolták fel. William Donovan, az OSS létrehozója azt ajánlotta Franklin D. Roosevelt elnöknek, hogy hozzanak létre egy új ügynökséget, amely közvetlenül az elnök hatáskörébe tartozik. Az új ügynökség „nyílt és rejtett módon fog hírszerzési adatokhoz jutni, emellett pedig tanácsot ad a hírszerzés irányának meghatározására, meghatározza az országos hírszerzési célokat és összefüggésbe hozza a többi kormányszervezet által elkészített hírszerzési anyagokat.” A katonai hírszerzés, a külügyminisztérium és az FBI ellenkezése ellenére Harry Truman elnök 1946 januárjában megalapította a Central Intelligence Group-ot. Az 1947-es hírszerzési törvény, a National Security Act of 1947 létrhozta a CIA-t és a National Security Councilt, azaz az amerikai nemzetbiztonsági tanácsot. 1949-ben 110-es köztörvénynek is nevezett Central Intelligence Agency Act engedélyt adott a CIA-nak arra, hogy titkos pénzügyi eljárásokat és adminisztrációt alkalmazzon, és több szempontból kikerült a szövetségi költségvetésre jellemző korlátok alól. Az ügynökség arra is engedélyt kapott, hogy titokban tartsa a szervezeti felépítését, az alkalmazottait és az ügynökség méretét. A CIA létezésének első pár éve során az amerikai kormányzat többi szervezete nem volt lényeges behatással az ügynökség irányítására. Ezt a felügyelet nélküli helyzetet gyakran indokolták azzal, hogy a KGB világméretű tevékenységeinek ellensúlyozására csakis egy azonos mértékű, „gentleman-hoz méltatlan” viselkedésmód alkalmazható. E hozzáállás folyományaként az amerikai kormányzatból nagyon kevesen néztek a CIA körmére. Az ügynökség dinamikus fejlődése és az Allen Dulles igazgatása alatt növekvő függetlenségi érzés csak tovább erősítette ezt a folyamatot. Az 1970-es évek évek elejére, nagyjából a Watergate botrány idejére azonban ez a tendencia megtorpant. Az amerikai politikai élet egyik domináns elemévé vált ugyanis a Kongresszus abbéli igyekezete, hogy minél nagyobb felügyelettel bírjon a kormány végrehajtó ága felett. A külföldi államfők meggyilkolási kísérletei és a törvényellenes belföldi kémtevékenységekhez hasonló korábbi CIA akciók felszínre kerülése lehetőséget adott a Kongresszusnak arra, hogy ezt a felügyeletet a hírszerzési tevékenységekre is kiterjessze. Az ügynökség nimbuszát tovább nyirbálta az a tény is, hogy a Watergate betörésekben volt CIA ügynökök vettek részt, illetve hogy Nixon elnök a CIA segítségével próbálta az FBI nyomozását megállítani. A Nixont megbuktató hangfelvételek bebizonyították, az elnök arra utasította Haldeman vezérkari főnökét, hogy a CIA-t arról tájékoztassa, a Watergate-vizsgálat megbolygathatja a Disznó-öböl invázióját körülvevő politikai helyzetet, ezért a CIA-nak „nemzetbiztonsági okokból” rá kell vennie az FBI-t a nyomozás felfüggesztésére. James R. Schlesinger egy beszámolósorozatot állítatott össze a CIA korábbi kihágásairől. Az eufemisztikusan csak „Családi ékszerek”-nek nevezett beszámolókat az ügynökség titokba tartotta, ám Seymour Hersh, a New York Times újságírója megszellőztette, hogy a CIA külföldi államfők meggyilkolásában is részt vett, továbbá levéltári aktákat nyitott több ezer, a békemozgalomban részt vevő amerikai állampolgárról (lásd Operation CHAOS). A Kongresszus egy szenátusi és egy képviselőházi bizottságon keresztül is nyitott vizsgálatot. A szenátusi biztottságot a vezetője után Church-bizottságnak, a képviselőházit pedig Pike-bizottságnak nevezték. Mindkét bizottság további, a CIA számára meglehetősen kellemetlen eseményeket tárt fel. 
  
Az új CIA központ bejárata A CIA-nak ezután megtiltották a külföldi államfők meggyilkolását. Az ügynökség számára amúgy is tiltott belföldi kémkedési klauzát szigorúbban tartatták be és csak az FBI vizsgálhatta az országon belüli amerikai állampolgárokat. A Watergate utáni tiltások közül többet a 2001. szeptember 11. támadásokat követően feloldottak. Manapság a CIA több kongresszusi bizottságnak, illetve magának az elnöknek is jelent. A nemzetbiztonsági tanácsadó egy olyan állandó tagja a kormánynak, akinek a feladatai között szerepel az elnök tájékoztatása az amerikai hírszerzési ügynökségek által elkészített beszámolók alapján. A CIA mellett az NSA és a DEA jelentéseit is felhasználja. 1988-ban George H. W. Bush lett az első amerikai elnök, aki korábban a CIA igazgatója is volt. 
 A CIA címere három részből áll: a pajzsból, a pajzs tetején található balra néző sasból, valamint pajzs belsejében található csillagból. A fehérfejű rétisas az Egyesült Államok címerállata, az erőt és a figyelmet jelképezi. A tizenhatágú csillag az iránytű, a szélrózsa 16 főbb irányát mutatja, és ezzel a CIA egész világra kiterjedő hírszerzési tevékenységére utal. Az iránytű egy pajzson nyugszik, amely a védelem és a tájékozottság jelképe. 
 
Director of the Central Intelligence Agency (DCIA). A CIA igazgatói címének rövidítése DCIA. Az 1947-es hírszerzési törvény emellett létrehozott egy Director of Central Intelligence (DCI) névre hallgató beosztást - ez a pozíció az Egyesült Államok hírszerzési szerveit vezette, adott tanácsot az elnöknek a nemzetbiztonsággal kapcsolatos hírszerzési tevékenységekről, valamint vezetta a CIA-t. A hírszerzést 2004-ben reformáló Intelligence Reform and Terrorism Prevention Act törvény a DCI pozícióját kettéválasztotta: a Director of National Intelligence látja ezután el a DCI korábbi feladatait, és a CIA-t egy külön igazgató vezeti. 
Deputy Director of the Central Intelligence Agency (DDCIA). A CIA igazgatóhelyettese segít az igazgató munka elvégzésében, valamint az igazgató hiánya, betegsége vagy cselekvésképtelensége esetén él az igazgatói hatalommal. 
Associate Deputy Director of the Central Intelligence Agency (ADD). A 2006. július 5-én létrehozott beosztás a korábbi végrehajtó igazgatói posztot váltotta fel. Feladata a CIA napi munkájának vezetése és felügyelete.[1] 
Associate Director for Military Support (AD/MS). Az igazgató vezető katonai tanácsadója és képviselője, magasrangú katonatiszt. Az AD/MS a hírszerzési ügynökségek munkáját koordinálja annak érdekében, hogy az egyesített vezérkar időben juthasson pontos hírszerzési adatokhoz. Az AD/MS emellett segít a hadügyminisztériumnak a katonai hírszerzési tevékenységek oktatásában, valamint a hírszerzési rendszerek és technológiák beszerzésében.  
 Igazgatóságok és egyéb szervezeti egységek [szerkesztés]
A Directorate of Intelligence a CIA hírszerzési igazgatósága. Feladata a fontosabb külföldi kérdésekhez kapcsolódó hírszerzési elemzések elkészítése és megfelelő helyre juttatása.[2] 
A National Clandestine Service egy félig független szervezet, amely korábban a Directorate of Operations (operatív ügyek igazgatósága) néven volt ismert. A szervezet titkos külföldi bevetésekkel és hírszerzési tevékenységgel foglalkozik. 
A Directorate of Science and Technology műszaki és tudományos jellegű támogatást ad a hírszerzési tevkénységek elvégzésére.[3] 
A Directorate of Support a CIA működéséhez elengedhetetlen szervezeti infrastruktúrát működteti: biztonságtechnika, informatika, ingatlankezelés és pénzügyi szolgáltatások. Ezen igazgatóság nagy része kisebb, szakosodott irodákból áll. 
A Center for the Study of Intelligence felel a CIA történelmi dokumentumaiért, és foglakozik szakmai szinten a hírszerzési tevékenységek történelmi tanulmányaival.[4] 
Az Office of the General Counsel a CIA jogi ügyekkel foglalkozó irodája.[5] 
Az Office of the Inspector General a CIA belső revizori irodája, feladata az ügynökség tevékenységének felügyelete. A főrevizort az elnök nevezi ki, a kinevezést a Szenátus hagyja jóvá. Az OIG célja a sikkasztások, pazarlások, visszaélések és a rossz vezetés megelőzése illetve felderítése. A főrevizor független a CIA többi részétől és egyenesen a DCIA-nak jelent. Féléves jelentéseiben tájékoztatja az igazgatót, amelyet a DCIA-nak harminc napon belül el kell juttatnia a Kongresszus hírszerzési bizottságához. 
Az Office of Public Affairs a CIA sajtóosztája. Feladata tanácsot adni az igazgatónak a médiával és a közvéleménnyel kapcsolatos kérdésekben.[6] 
Az Office of Military Affairs hírszerzést és operatív támogatást nyújt az amerikai haderőknek.[7]  
 Kapcsolata más szervezetekkel [szerkesztés]
  
Az amerikai légierő SR-71 Blackbird  gépét a CIA A-12 OXCART repülőgépéből fejlesztették ki. A CIA az USA legfőbb hírszerzési ügynöksége. Vélemények szerint a hírszerzési tevékenységéhez igénybe veszi a National Reconnaissance Office által üzemeltetett kémműholdak adatait, a National Security Agency lehallgatásainak eredményeit (amelyek többek között az ECHELON rendszerből is származhatnak), az amerikai haderők különféle hírszerzési repülőgépeinek adatait, illetve a külügyminisztérium és a energetikai minisztérium elemzőinek munkáját. Egykor a CIA saját, Lockheed U-2 és A-12 OXCART gépekből álló kémrepülőgép-flottát is üzemeltetett. A katonai képességekkel is felruházott különleges ügynökök a hagyományos fegyveres erőkkel együtt dolgoztak. A CIA emellett szorosan együttműködik más országok hírszerzési szervezeteivel, többek között a brit MI6-tal, az izraeli Moszaddal és az ausztrál Secret Intelligence Service-szel. 
 Létrehozásakor a CIA elsődleges feladata a kommunizmus terjedésének meggátolása volt, a Truman-doktrína követése. A CIA az amerikai titkosszolgálatok legfőbb ügynökségének számít. A CIA gyakran avatkozott be döntő mértékben azoknak az országoknak a belügyeibe, amelyeket az Egyesült Államok stratégiai fontosságúnak tartott. Az ügynökség több esetben támogatta az ellenségesnek vélt országok elleni mozgalmakat, különönsen ami fegyveres konfliktusokat illeti, legyen az Latin-Amerikában, az arab világban, Ázsiában vagy, a Szolidaritás esetében, Lengyelországban. Ezen akciók mindegyike a trumani elszigetelés-doktrína szellemében zajlott le, és a kommunista blokk ellen történt. Az 1990-es évek elején a szovjet rendszer bukása a CIA mély kríziséhez vezetett, mivel az ügynökség létjogosultsága a kommunizmus elleni rejtett harc volt. A CIA-t sok kritika érte, hogy nem tudta előrejelezni és megakadályozni 2001. szeptember 11-i terrortámadást. Azóta a CIA új ellensége az iszlám radikalizmus lett, és a terrorizmus elleni háború vált az új hidegháborúvá. 
 Külföldi operatív akciók [szerkesztés]Néhány a CIA leghíresebb külföldi akcióiból: 
 
 A CIA operatív rövidítései a hírszerzési ügynökség titkosítás alól feloldott dokumentumaiban jelentek meg. A kódszavak jelentéséről eltérő spekulatív vélemények születtek. Minden egyes kódszó egy kétbetűs előtaggal kezdődik, amely egy földrajzi vagy egy tevékenységi kört ír le. A kódszó további része általában egy véletlenszerű szóból áll – ritkábban az előtaggal együtt értelemes szót hoznak létre, pl. AEROPLANE. 
 Egyes előtagok és feltételezhető jelentéseik felsorolása [szerkesztés]
AE – Szovjetunió 
AM – Kuba 
BE – Lengyelország 
DI – Csehszlovákia 
DM – Jugoszlávia 
DN – Dél-Korea 
ES – Guatemala 
KU – A CIA része 
MH – Világméretű akció 
MK – A CIA műszaki szolgálata (Technical Services Division) által finanszírozott program 
OD – Other Department – egyéb alosztály 
PB – Guatemala 
SD – Irán 
SM – Nagy-Britannia 
ZR – Általában egy hírszerzési lehallgatási programot szoktak ezzel jelölni. Úgy tűnik, hogy a Staff D akcióihoz kapcsolódik – a CIA ezen alosztálya az NSA-val dolgozott. A Staff D rejtette el a Fidel Castro meggyilkolását irányzó ZR/RIFLE programot.  
 AV, CA, DT, EC, FJ, HB, HO, HT, JM, JU, KM, LC, LI, SE, SC, WS 
 Az 1950-es években használt, azóta a titkosítás alól feloldott kódszavak közül a jelentősebbek [szerkesztés]
 Operatív akciók és programok [szerkesztés]
ARTICHOKE 
BLUEBIRD – elmeirányítási program 
CHATTER 
HTAUTOMAT – Lockheed U-2 kémrepülő program 
HTLINGUAL – levélelfogási program 
LINCOLN – Folyamatban lévő program az ETA baszk szeparatista csoporttal kapcsolatban 
LPMEDLEY – Az Egyesült Államokba belépő vagy onnan kilépő táviratforgalom lehallgatása 
MHCHAOS – A vietnami háborút ellenző békeaktivisták megfigyelése 
MKDELTA – Halálos biológiai és vegyi fegyverek tárolása, később MKNAOMI 
MKNAOMI – Halálos biológiai és vegyi fegyverek tárolása, az MKDELTA utóda 
MKULTRA – Elmeirányítási kutatások, 1964 után MKSEARCH 
MKSEARCH – az MKULTRA 1964 után 
MKOFTEN – biológiai és vegyi fegyverek tesztelése, az MKSEARCH része 
PAPERCLIP – A második világháború után német tudósok Amerikába szállítása 
PHOENIX – Vietnami titkos hírszerzési és orgyilkossági akció 
PBFORTUNE – A guatemalai elnök, Jacobo Arbenz megdöntését támogató erők ellátása fegyverekkel, utánpótlással és pénzeszközökkel. A PBSUCCESS elődje. 
PBHISTORY – Az Arbenz kormányról kívánt olyan dokumentumokat gyűjteni és értekelni, amelyek alátámasztanák Arbenz elnök kommunista hitét. 
PBSUCCESS – A CIA titkos operatív akciója a guatemalai Arbenz kormány megdöntésére 
SHERWOOD – Nicaraguai rádiós propaganda program, amely 1954. május 1-jén indult el. 
TPAJAX – Közös brit–amerikai akció az iráni miniszterelnök, Mohammed Mossadeq megdöntésére. 
WASHTUB – Szovjet fegyverek becsempészése Nicaraguába  
 
KUBARK – CIA központ 
KUCAGE – CIA külföldi paramilitáris és propaganda akciói 
KUCLUB – Hírközlési iroda 
KUDESK – Kémelhárítási részleg 
KUDOVE – A CIA igazgatói irodája 
KUFIRE – Hírszerzés 
KUGOWN – Propaganda 
KUSODA – CIA kihallgatók 
ODACID – State Department (Külügyminisztérium) / Amerikai Nagykövetség 
ODEARL – US Department of Defense (Hadügyminisztérium) 
ODENVY – FBI – szövetségi nyomozóiroda 
ODOATH – US Navy – haditengerészet 
ODUNIT – US Air Force – légierő 
ODYOKE – Amerikai kormány 
QKFLOWAGE – United States Information Agency – amerikai információs ügynökség, az amerikai kormány PR/propaganda szervezete (1999. október elsején a State Departmentbe olvadt) 
SKIMMER – Castillo Armast támogató CIA fedőszervezet 
SGUAT – Guatemalai CIA iroda 
SMOTH – Secret Intelligence Service, más néven MI6 – a brit titkosszolgálat 
SYNCARP – A „Junta”, Castillo Armas politikai szervezete, amelyet Cordova Cerna vezetett 
UNIFRUIT – United Fruit Company  
 
AEFOXTROT – Jurij Ivanovics Noszenkó, szovjet disszidens 
AELADLE – Anatolij Golicin, szovjet disszidens 
AMLASH – Rolando Cubela Secades, kubai tiszt, aki 1963. vett volna részt Fidel Castro meggyilkolásában. 
AMQUACK – Che Guevara, kubai gerillavezér (a quack angolul sarlatánt jelent és valószínűleg utalás Che Guevara orvosi egyetemen végzett tanulmányaira) 
AMTHUG – Fidel Castro, kubai köztársasági elnök (a thug angolul haramiát, agresszív banditát jelent) 
JMBLUG – John S. Peurifoy, amerikai nagykövet Guatemalában 
GPFLOOR – Lee Harvey Oswald 
GPIDEAL – John F. Kennedy 
GRALLSPICE – Pjotr Szemjonovics Popov, szovjet disszidens 
PANCHO – Carlos Castillo Armas, Guatemala elnöke. Lásd még: RUFUS 
RUFUS – Carlos Castillo Armas, Guatemala elnöke. Lásd még: PANCHO 
SKILLET – Whiting Willauer, amerikai nagykövet Hondurasban. 
STANDEL – Jacobo Arbenz, Guatemala elnöke  
 
 
BGGYPSY – Oroszország; orosz 
ESCOBILLA – guatemalai 
ESMERALDITE – az amerikai AFL szakszervezet által szponzorált szervezetekhez kapcsolódó besúgó 
ESSENCE – guatemalai kommunistaellenes vezér 
FJHOPEFUL – katonai bázis 
LCFLUTTER – hazugságvizsgálat, amelyet időnként “igazságszérumokkal” váltottak ki: nátrium amytal, nátrium penthatol, seconal (secobarbital) 
RYBAT – jelzi, hogy az információ nagyon titkos 
SLINC – A PBSUCCESS-t irányító floridai főhadiszállás táviratcíme  
 Azonosítatlan kódszavak [szerkesztés]AEBARMAN, AEFOX, AEROPLANE, AVBLIMP, AVBRANDY, AVBUSY, CABOUNCE, CLOWER, ECJOB, ESGAIN, ESODIC, ESQUIRE, FJDEFLECT, GOLIATH, HBDRILL, HOPEFUL, JUBATE, JUBILIST, KUHOOK, KUJUMP, KUPALM, KURIOT, KUTUBE, LCPANES, LICOZY, LITEMPO, ODIBEX, PBCABOOSE, QKENCHANT, SECANT, SEQUIN, SCRANGER, SUMAC, ZPSEMANTIC, ZPSECANT, ZRBEACH, ZRBRIEF, és ZRMETAL 
 A CIA World Factbook egy online atlasz, amelyet az ügynökség szerkeszt. Ebből a földrajzi anyagokat korlátozás nélkül lehet a Wikipédiába másolni. 
 Források és jegyzetek [szerkesztés]
^ Michael V. Hayden CIA igazgató sajtóközleménye. cia.gov, 2006. július 16. (Elérés: 2007. április 15.) 
^ Fifty Years of Service to the Nation. cia.gov, 2006. július 16. (Elérés: 2007. április 15.) 
^ Directorate of Science & Technology. cia.gov, 2006. július 16. (Elérés: 2007. április 15.) 
^ Center for the Study of Intelligence. cia.gov, 2006. július 16. (Elérés: 2007. április 15.) 
^ Office of the General Counsel. cia.gov, 2006. július 16. (Elérés: 2007. április 15.) 
^ Office of Public Affairs. cia.gov, 2006. július 16. (Elérés: 2007. április 15.) 
^ Office of Military Affairs. cia.gov, 2007. március 24. (Elérés: 2007. április 15.)  
 
 A kódszavak angol nyelvű irodalma [szerkesztés]
Leo D. Carl, The International Dictionary of Intelligence, Mavin Books, 1990, p. 107 
Phillip Agee, Inside the Company: CIA Diary, Stonehill Publishing, 1975, p. 48 
David Wise, Molehunt, Random House, 1992, p.19  |